Kisgyerek koromban Pálházán éltünk . Szép hely volt a kert végében kis patak folyt én mindig ott játszottam. Már akkor is szerettem a természetet. Az általános iskolát Debrecenben kezdtem, ide költöztünk . Sajnáltam hogy ott kellett hagyni a hegyeket.Szerencsére …
nagymamám Sátoraljaújhelyen lakott így szinte minden hétvégén oda utaztunk hozzá. Nagy szőlőskertje volt gyönyörű panorámával. Nyaranta volt amikor ott maradtunk a húgommal nála hét közben is. Ugyan dolgoztunk is a szőlőben, de jól esett, a mai napig öröm visszagondolni rá. Gyerekként még jobban vártam az utakat mint a szüleim.
Nagyon közel volt a határ , sokszor átmentünk Szlovákiába, úgynevezett bevásárló turizmust csináltunk . Szinte bármit kedvezőbb áron lehetett vásárolni, mint itthon. Első nagyobb utazásunk Lengyelországba volt. Zakopane-Krakko-Katowice útvonalon .
Ez az út meghatározó volt életemben. Valószínű akkor kedveltem, meg az utazást. Miután Debrecenbe költöztünk többször mentünk Romániába is közelségéből kifolyólag. A középiskolai tanulmányain közben kedveltem meg a túrázást amiről bővebben itt olvashatsz…
Ebben az időben ismertem meg a feleségemet akivel azóta is ha csak tehetjük utazunk. A nászutunk Bulgáriába vezetett. Hálókocsis vonattal mentünk hosszú volt, mert nagyon sok helyen megállt a vonat, de az ott töltött idő kárpótolt bennünket. Olyan tájakat láttunk amit még sohasem. A feleségem akkor volt először a tengernél.
A Fekete tenger gyönyörű volt. Akkoriban még spórolósan kellett fényképezni, mert a film hamar elfogyott. A mostani digitális technika már sokkal szabadabb mint az volt. A későbbiekben további utazásainkat meghatározta, hogy találtunk egy jó szállást a Magas-Tátrában egy kis öreg nénikénél . Nála sokszor megfordultunk. Az volt túrázásaink kiinduló pontja a környező hegyekbe… melyekről bővebben itt olvashatsz.
Legutóbbi hozzászólások